„Az esküvő a Ti napotok, minden legyen úgy ahogy Ti szeretnétek.” Ezt valószínűleg sokszor halljátok, de amikor benne vagytok az esküvői szervezkedésben, elképzelhető, hogy azzal szembesültök, hogy itt-ott kompromisszumot kell(ene) kötnötök. Gyakran a címben szereplő kérdések miatt, amikhez még odaírhatnánk a „hogy szokták?” kérdést is.

Mit szabad? – Kis túlzással: bármit!
Mit illik? – Ami jólesik!
Mit kell? – Semmit nem KELL!

Hogy néz ki a ceremóniamester első találkozása a menyasszonnyal és a vőlegénnyel?

Leülünk, ismerkedünk, beszélgetünk, megtudakolom, hogy mik az elképzeléseik az esküvővel kapcsolatban és az ifjú pár részéről – szinte mindig – megkapom a kérdéseket: mit illik itt csinálni, mit szabad ott és mit kell amott tennünk? Ez igazából természetes! Az esküvő nem egy mindennapos dolog egy pár életében, egyszeri, megismételhetetlen „feladat” előtt állnak és honnan is tudnák, hogy belülről, hogy működik a dolog?! Még akkor is nehéz ez ha már sokszor jártak esküvőn (mint vendégek), az egész más, mint az est főszereplőinek lenni! De ezért (is) van a ceremóniamester, hogy ezekben a kérdésekben segítsen!

Én a magam részéről mindig igyekszem bátorítani a párokat, hogy nyugodtan engedjék el (ha szeretnék) a „berögzült” dolgokat.
Tudom, néha nehéz pl. a szülői ráhatás miatt, de azért az esetek többségében Ők is belátják, hogy ez a nap az ifjú páré, legyen minden úgy ahogy Ők szeretnék! Változnak az idők, változnak a stílusok, az esküvői szokások, hagyományok ezt mindenkinek be kell látni.

Hogyan alakultak ki az esküvői szokások?

Nagyon leegyszerűsítve: egyszer régen egy lakodalomban valaki kitalált egy jó mókát, eseményt ezzel is ünnepelve az ifjú párt, fokozva a jó hangulatot. Ezt ott sokan látták, aztán amikor rájuk került a sor Ők is megcsinálták ezt a saját esküvőjükön, ahol szintén sokan voltak, sokan látták és így tovább…. Persze négy faluval odébb egy kicsit másként csinálták, ott másként terjedt el, másként ment tovább. Ezért van az, hogy a mai napig is szembesülök azzal, hogy tájegységenként másként ismernek egy-egy esküvői szokást. Mivel sokszor (nagyjából mindig) ,sok esküvőn (nagyjából mindegyiken), találkozott a násznép ezekkel a szokásokkal, ezért idővel azt gondolták az emberek, a párok, hogy ezek az események az esküvők kötelező elemei, velejárói, azaz: ILLIK / KELL! Pedig nem is! 🙂

Ahogy mondtam, változnak az idők. Lehet, hogy a mai esküvői szokások idővel hagyományokká válnak azáltal, hogy most inkább már ezek a „menők”?!
Ceremóniamesterként mindig elmondom a pároknak, hogy higgyék el, senki nem fogja a szemükre vetni ha nem minden úgy történik ahogy azt már ezerszer látták! Hogy miért nem? Azért, mert semmi sem kötelező! Ne kössetek kompromisszumot ha nem akartok. Az egész napotokra rá tudja nyomni a bélyegét egy-egy rosszul elsült dolog, ha épp nyögvenyelősen csináljátok, egy olyan dolog amit nem szívesen tesztek, csak épp valaki kitalálta, hogy azt „így illik vagy kell” egy esküvőn?!

Nehogy bárki félreértsen! Az esküvőknek megvan a maga menete, „íve”, sőt igenis vannak kötelező elemei. Szó sincs arról, hogy mindent másként kellene csinálni, mint ahogy azt általában látjuk egy esküvőn! Ceremóniamesterként számtalanszor levezénylek hagyományosnak mondott eseményeket, szokásokat, nincs is ezekkel semmi baj. Az eddigieket csak azért írtam le, hogy tudjátok: semmit sem KELL tennetek, csak azt amit szívesen csináltok!

Ha jó kezekben vagytok, akkor el tudjátok kerülni a kellemetlen helyzeteket. Nekem biztos, hogy lesz mindenre jó néhány ötletem, kiválasztjuk azt a megoldást amivel mindenki elégedett lesz, elsősorban a menyasszony, a vőlegény, meg anyu, meg apu, meg nagyi…..stb! 🙂